Sziasztok!
Szeretetettel üdvözlök mindenkit a honlapunkon! A nevem Nép Anita, 1984. frűebr. 3-án születtem BudapestenÉletemet kb 16 évig Pesten tengettem, többek közt Újpesten, Kőbányán, valamint a hírhedt Havanna lakótelepen. Környezetvédelmi szakon érettségiztem a XIX. kerületi Semmelweisszakközépiskolában, aztán dolgoztam 1 tanévet,  most pedig porcelánfestőnek tanulok (ez amolyan "művész kütyü":) ).
gondolom közületek sokak fejében megfordult az a kérdés, hogy egy alig 160 cm-es picilány miért pont a dobot választja "élete hangszerének". Nos ennek is meg van a maga története. Volt nekem egy neagyon jó barátom, aki Karatézott, mellette dobolt is, és itt jövök én a képbe. Tudjátok, kisebbségiérzet, bizonyításivágy, stb. Minek fizessek az órákért tandíjat, ha a "fogadott öcsém" is lehet a karate "edzőm". Szóval elkzdődtek az "órák", és néha ehelyett büszkén mtuogatta a dobszerkóját. Egyszer megkértem, had üljek be mögé csak úgy viccből, ám ez a vicc olyan jól sikerült, hogy felmerült a kérdés, miért ne próbálkozzak meg a dobbal is, elvégre zenész családból származom, vagy mi... A karatét hanyagoltuk (bár néha még hülyültünk egy kicsit), kaptam a kottákat, és az ujjaimmal gyakoroltam a vonaton...egyre jobban ment, míg egyszer egy haverommal beültünk a Turulba, ahol mindenki elájult attól, hogy én lány létemre "dobolok". Összebarátkoztam a társasággal, és egyszercsak találkoztam a Kisbokival, és a Kiskutyával (V.Zoli), akik éppen dobost kerestek. Elmentem egy próbájukr, ahol hülére röhögtem magam. Nagyon aranosak voltak. Még kisfiús zavarukban is (megjegyezném, még nem tudtam kvintet fogni.../a szerkesztő/) elvarázsoltka. Innentől kezdve már csak az volt a kérdés, honnan szerzünk dobot, de Hál' Istennek egyik haveromtól sikerült kölcsönkéeni. Innen ment minden, mint a karikacsapás. Télen megfagytunk, nyáron megsültünk, megszülettek az első saját számok. és létre jött a tényleges Fucxktory banda.
Én magam részéről legalább annyira szeretek énekelni, mint dobolni, és kb egyformán hosszú távon tervezek mind két műfajban, és bár mindenkinek vannak nehéz időszakai, remélem még min. 10 évünk van együtt. : )!!!!!

Ha tudta volna.... : ) /a "szerkesztőség"/

Írj nekem: Anita